Covid-rehab evezővel: Száz kilométer a Rábán (vendégposzt)

Mit csinálj hétvégén, ha a párod nem ér rá?

Erre biztosan mindenki több választ tudna mondani csípőből, első körben a friss terasznyitás miatt valószínűleg az első öt legtöbb szavazatot kapott lehetőségből három fröccsözés és kettő sörözés. 005_75k_pontra_erkezes_1.jpg

Ennél azonban egy sokkal jobb programlehetőség is adódott, Rába 100 - kint lenni a természetben, evezni egy jót, csodálni az élővilágot. A vízit… vízalattit…

Hosszú évek óta visszatérő rendezvény a Rábán szervezett 100 km-es teljesítménytúra. A Rába amúgy is a szívem csücske, holtversenyben az Ipoly folyóval. Szóval nem kellett kétszer mondania a kardiológusnak a covid fertőzés után, hogy egyelőre semmi nyoma posztcovid traumának, már csak az járt a fejemben, hogy milyen felszereléssel, milyen hadtáppal induljak neki a megmérettetésnek.

Bár a márciusi három hét kényszerfetrengés óta nem ültem kajakban, úgy gondoltam olyan ez, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni. Ha a szokásos 40km-es edzőköröm bármikor megy, akkor csak felszorzom fejben két és féllel, és kész is. 

 

Maga a túrának az útvonala a Rába legszebb részét érinti, vadregényes, nincs kétszáz méter egyenes benne, folyamatosan gépészkedni kell, fűzni a kanyarokat egymás után. Az indulópont Csörötneken a kemping mellett van, befutó az ikervári gátnál. 100 km gyorsan megvan, már ha sok a víz és visz az ár. A rajt előtti héten elég szegényes volt a vízállásjelentésben leírt mennyiség, de szerencsére pénteken egész nap esett az eső. Szombatra ez a plusz 10-13 centiméter annyira jótékony hatással volt a haladásra, hogy gyakorlatilag megfeneklés nélkül le lehetett nyomni a távot.

A beígért jó idő óvatlanná tett, indulás ellőtt visszaakasztottam a szárazruhát a szögre, ugyanígy a fenékpumpát és a tartalék ruhákat is. A hajnali start 0 fok körül történt, a hajókra az éjszakai pára még rá volt fagyva. Mivel a Rába elég sok izgalmas kanyart tartogat, sikerült is belefutnom kb. negyedóra után egy, a felszín alatt meglapult fába. Borulás, gyors fürdés, egy kis úszás, aztán jöhetett a víz kiürítése. Remek kezdet, gondoltam magamban. Később aztán kiderült, nem csak én voltam lelkes vízivilágkutató, szép lassan kialakult egy búvárosztag. A reggeli ködös idő lassan szakadozott fel, az egész napra rányomta rendesen a bélyegét a didergés. Olyannyira, hogy néha még a feladás gondolatával is kacérkodtam, de aztán a napsütésben tartottam egy közel egy órás pihenőt, kiteregettem az összes ruhát, a kajakot. Gondolataimat rendbe szedve aztán visszaültem a nyeregbe, s immáron átmelegedve, újra szeltem a habokat.

A Rába 100 nem verseny, hanem teljesítménytúra. Nincsenek helyezettek, szintidő van. De ha nem most ültél elsőre hajóba, akkor kis felkészüléssel könnyen teljesíthető. És hatalmas élmény. Érdemes csapatokba verődve együtt evezni, ez segíthet tartani a tempót, valamit több szem többet lát alapon könnyebb a víz alatti tankcsapdák kiszúrása is. Ugyanakkor, ha valaki saját tempót szeret evezni, akár órákra is teljesen egyedül tud maradni e csodás folyón. Két frissítőpont is van az etapon, a 40. kilométernél – én itt nem szoktam kiszállni, mert még tart a lendület, valamint a 75. kilométernél. Itt töltöttem el a szárítkozós, újrabútolós pihenőidőt. 

018_gps_track.png

Egy kötelező átemelés van, a körmendi gátnál. Ilyen kis víznél a bal parton ez könnyen kivitelezhető. Fakultatív átemelés bárhol lehet, a Rába folyamatosan pusztítja és építi a kanyarulatait, ez sajnos azzal jár, hogy fákat dönt be – jellemzően keresztbe a mederbe. A hódokról ne is beszéljünk… Szerencsére idén semmilyen torlasz nem nehezítette a túrát.

004_40k_kormend_2.jpg

A folyó majdnem végig segít minket a haladásban, viszont a két duzzasztó elég rendesem megállítja a vizet. A Körmend előtti pár kilométert még meghúzza az ember, mert még bőven van kraft, de a cél előtti 4-5 kilométernyi állóvíz már gyilkos tud lenni. De ez is része a kihívásnak.

016_celfoto_2.jpg

Szóval, ha jövő május elején nincs programod, találkozzunk a rajtnál!

 Üdvözlettel: Bujtás Gábor